Császár Angela színművészetének, tehetségének egyik legfőbb vonása a tökéletesen szép színpadi beszéd. A Kazinczy-díj kurátorainak egyöntetű véleménye, hogy a művésznő nemcsak adottsága folytán beszéli kivételesen tisztán, élvezhető szépséggel anyanyelvünket, de tudatosan is azok közé tartozik, akik még mindig fontosnak tartják gondját viselni, akárcsak azoknak az időknek a színészei, akik a reformkorban és azután is missziónak tekintették a küzdelmet a magyar szóért, a tiszta hangzásért.
Császár Angela Kolozsvárott született, de a háború után a család áttelepült, iskoláit már itt végezte. 1968-ban szerezett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ifjú, megkapó szépségű tehetséget a Nemzeti Színház szerződtette, ahol klasszikus és modern darabok szerepei várták. Játszott Moliére, Shakespeare, Anuilh, Katona József, Móricz Zsigmond, Németh László, Osztrovszkij, Vörösmarty, Dosztojevszkij, Szabó Magda és sok más jeles szerző drámájában. Kedvességével, lényéből sugárzó nőiségével, hangjának sokszínűségével feledhetetlen karaktereket teremtett és teremt színpadra. Hűsége az anyaszínházához érzelmileg nem szűnt meg akkor sem, amikor a teátrum homlokzatára a Pesti Magyar Színház felirat került, Császár Angela több más régi művész társával együtt, akik közül sajnos már sokan nem élnek, továbbra is „nemzetisnek” tartotta magát, vagyis 2ooo-től a jelen időig lelke mélyén ő is tovább őrzi a patinás színház szellemét.
Az a kitűnő beszédstílus, ami a drámákban is magával ragadó, érvényesül pódium fellépései során is. Önálló estjein a versmondása, s a műsoraiban csengő hangján elhangzó dalok vonzzák a közönséget. A hajdani kuplékból, jelenetekből szőtt sikeres és nagy szériát futott revüösszeállításban, a Budapest Orfeumban, amelyet Benedek Miklóssal és Szacsvay Lászlóval játszott, a humorát is élvezhettük, csillogó tekintete és szinte minden helyzetben derűs mosolya a hivatását szerető emberről tanúskodik.
Alakításai mellett a fiatalok nevelésével is szívesen foglalkozik. 1993 óta a Nemzeti Színiakadémia, majd a Pesti Magyar Színház stúdiójának oktatója.
Számos tévéjátékban, filmben, hangjátékban láthattuk, hallhattuk, turnézott Skandináviában, Izraelben, Ausztráliában, Kanadában, mindenüvé a magyar nyelv szépségét vitte ajándékba fellépéseivel.
A Jászai Mari-díj, a Magyar köztársasági Érdemrend kiskeresztje, az Érdemes művész-díj, a Magyar Örökség-, a Rajz János -, a Farkas Ratkó-díj mellé most az anyanyelv ápolásáért és a kimagaslóan példás beszédformálásért a Kazinczy-díj is oda kerül Császár Angela kitüntetései közé.
Császár Angela
színművész
Ciprusz Éva
műsorvezető, Duna Televízió
1971-ben született, a mai szlovákiai Somorján. Ott végezte középiskolai tanulmányait is. 1989. június elsejétől 1992. december 1-ig a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának (most Pátria Rádió) műsorvezető-bemondója volt. 1992. december 24-től, a Duna Televízió elindulásának első napjától a Duna Televízió híradójának műsorvezetője. A Híradó műsorvezetése mellett 1993-tól 12 éven át vezette kollégájával a Postabontás című műsort. Amint egy rövid önéletrajzában írja: „folyamatos kapcsolattartást jelentett ez a műsor a nézőkkel, akiktől rengeteg biztatást és szeretetet kaptunk”. Mint írja: „a fő szerelem, az alap, a stabilitás, az mindig is a híradó volt számomra. Jó volt kirándulást tenni, kipróbálni magam más-más szerepkörben, de a híradóval mindig hűek maradtunk egymáshoz.”
Az elmúlt években dolgozott még a Kívánságkosárban, a Családbarátban, szerkesztette és vezette a Dunateret, a hétvégi műsorajánlót és részt vett a Duna tévé néhány karácsonyi és szilveszteri műsorának előkészítésében és megvalósításában. Fő műfaja mégis a Híradó műsorvezetése, amelyben érezhetően otthonosan mozog: viszi a műfaj ritmusát, feszességét. Határozottan érezteti az elhangzó szövegek értelmét, logikáját. Telt, kellemes, mindig üde hangja, logikus hangsúlyozása, hanglejtése, beszédritmusa értő/értető, közvetlen, de mégis kulturált szövegmondása mindig a szöveg értelmét, értetését szolgálja. Nemcsak hangosítja a leírt mondatokat, hanem értelmezi és a hallgatók-nézők számára érteti is a közlések szövegét. Megjelenésével (nonverbális kommunikációjával), telt, modulatív hangjával, beszédritmusával határozottan érezteti nemcsak az egyes hírek mondandóját, hanem az egész híradó szerkezetét, logikáját is. Az egyes hírek értelmezése is világos az ő szövegtolmácsolásában. Sok más tévés és rádiós szereplő (tudósító) beszédével ellentétben az „alámondott szövegek” is értelmesek, logikusak, könnyen követhetők, ha ő mondja–olvassa fel a képek alá a kiegészítő-narráló szövegeket. Más műfajokhoz is tud hangot és stílust váltani. Közvetlenebb műsorokban, de még a híradókban is „átjön a képernyőről” női kedvessége, belső derűje, mindig közvetlen, de nem közvetlenkedő kommunikativitása.
Mivel a Duna tévé híradójában gyakran láthatjuk-hallhatjuk, beszédével, megjelenésével, nyelvi és nonverbális magatartásával példája lehet a kulturált közéleti megnyilatkozásnak.
Munkája elismeréseként kétszer nívódíjban részesült. 2010 óta a Duna Televízió főmunkatársa.
Méltán megérdemli a Kazinczy-díjat.
Virág Erzsébet
középiskolai tanár
A kolozsvári 15. sz. líceumban érettségizett, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia karán tanult 1972–1976 között magyar-angol szakon. Szakdolgozatát nyelvészetből írta, Németh László szövegformálási módszereit vizsgálva, ez kiegészített formában nyomtatásban is megjelent (Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Kriterion)
1976–1979 között angoltanárként dolgozott Szilágysomlyón az általános iskolában, a második évtől magyart is tanított.
1988 őszén a györgyfalvi iskolába került magyartanárnak.
1998-ban versenyvizsgával került jelenlegi iskolájába, a kolozsvári Sigismund Toduta Zenelíceumba, itt az általános iskolai tanítás mellett a középiskolai osztályokban is kibontakoztathatta oktatási-nevelési képességeit.
Munkájához szervesen hozzátartozik a különféle versenyekre való eredményes felkészítés, a helyesírási versenytől az irodalmi olimpiáig. Kezdettől fogva bekapcsolódott a beszédművelő körök munkájába, az Aranka György Nyelvművelő Verseny országos szakaszának régóta egyik fő szervezője, miként a Bolyai Nyári Akadémia pedagógusok számára meghirdetett tanfolyamainak is.
A Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége munkájában kezdettől fogva részt vett, a Kolozs megyei szövetségnek sokáig alelnöke volt, jelenleg az RMPSZ egyik országos alelnöke.
Pedagógusi munkáját hivatásként fogja fel, mindig is tanár szeretett volna lenni. Módszertani ismereteit szervezett formában is átadja a tanári pályára készülő egyetemi hallgatóknak, amikor pedagógiai gyakorlatra fogadja őket.
Munkáját példamutató alázattal, nagy-nagy igényességgel végzi, egészé életét a szolgálat, az erdélyi magyarság megmaradása iránt érzett felelősség hatja át.
Tagja a kolozsvári Georgius Aranka Társaságnak és a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetségének is.
Bő négy évtized pedagógusi, verseny- és közösségszervezői, kisebbségi létben magyar anyanyelvünk értékeinek megőrzéséért végzett példaadó, ügyszerető, áldozatos életével, munkájával Virág Erzsébet tanárnő okkal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.