Mohai Gábor

rádióbemondó

1947-ben született Újfehértón. A Debreceni Tanítóképző főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. A diploma megszerzése után Hajdú megyei népművelő, majd 1974-78-ban a Debreceni Csokonai Színház tagja. 1978–1994 között a Magyar Rádió, 1994-től a Magyar Televízió (hírolvasó) bemondója. A Magyar Televízióban először 1979-ben jelent meg a képernyőn a „Jogi esetek”-ben. Ettől kezdve számos szolgáltató és magazin műsort vezetett, 27 éven át szinte párhuzamosan szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Ez utób­biban hosszú éveken át volt a Híradó hírolvasója, műsorvezetője. A Duna Tévében – megalakulása után rövid ideig – kulturális műsort vezetett.
Rádió és televíziós munkája mellett irodalmi esteket szerkesztett és mutatott be. Két verses cd-lemeze is megjelent (Szárnyakon fekszem – Nagy László, Szécsi Margit, Kondor Béla verseivel – és Elmondom mind a sok tréfát – József Attila szerel­mes verseivel, leveleivel).
1978 és 1994 között a Magyar Rádió volt az állandó munkahelye, 1994 és 2006 között a Magyar Televízió. 2006-ban, amikor a Magyar Televízióban megszüntették a bemondói státust, visszahívták a Magyar Rádióba. Jelenleg a Kos­suth Rádió egyik hírolvasó bemondója és egyik műsorvezetője a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című négyórás adásának, élő hangversenyeket közvetít a Már­ványteremből és más stúdiók­ból. 2012. január elsejétől egyik felolvasója a déli harangszó előtti helytörténeti ismertetőknek is.
2011 nyarától tagja az MTVA Anyanyelvi-, Mikrofon- és Képernyőbizottságá­nak.
Előadói, rádiós és televíziós munkájáért megkapta a Radnóti-díjat és (2001-ben) a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
Kellemes orgánumával tiszta hangképzésével, nyugodt beszédritmusával, mindig értő/értető logikus, – alkalom adtán pedig – a beszédhelyzetnek, partner­viszonyoknak megfelelő szövegmondásával, szövegtolmácsolásával méltán lehet mintája az igényes magyar beszédnek.

Tőkés Elekné Bitay Erika Magdolna

középiskolai tanár

Pedagógusi pályáját a Kolozsvári 7-es számú Általános Iskolában kezdte 1979-ben, majd 1990-től az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanít magyar nyelvet és irodalmat. I. fokozatos tanár.
Tanári pályáján folyamatosan igényes munkáról, a szakma iránti felelősségről és annak szeretetéről tesz bizonyságot. Tanári munkájában a magyar nyelv és irodalom szeretetére, megértésére tanítja diákjait. Nevelőként nyitottsága és őszintesége irányadó diákjai számára, személyes példájával is gerinces magatartásra sarkallja tanítványait. Magyar szakos egyetemi hallgatók mentorálását vezeti, igényesen és szakszerűen irányítva őket a tanítás felelős munkájában.
Szívügye a diákszínjátszás, 20 éve vezeti az iskola BUHU színjátszó körét, volt tanítványai közül sokan örökre eljegyezték magukat a színjátszással.
Az iskola nyelvművelő körének vezető tanára. Több mint 17 éve készíti föl diákjait az országos és Kárpát-medencei nyelvhasználati versenyekre, sokan közülük az Aranka-verseny és a sátoraljaújhelyi „Édes anyanyelvünk” verseny díjazottjai, Kazinczy-érmesei. Hasonlóképpen évente sikeresen készíti fel diákjait a Mikes Kelemen irodalmi tantárgyverseny megyei és országos szakaszára. Immár 17 éve az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő verseny szervezője. A Georgius Aranka Társaság alelnökeként fáradságot nem kímélve törekszik minden évben arra, hogy az országos verseny megszervezése az elvárásoknak minden szempontból megfeleljen. Az Aranka-társaság továbbképző tanfolyamainak szervezésében is jelentékeny részt vállalt, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében megrendezett Bolyai Nyári Akadémia továbbképző tanfolyamainak több ízben is szervezője volt. Három éve az Aranka-társaság vezetőségének támogatásával és az ő személyes segítségével indította be az ifjúsági tagozat az egyhetes nyelvművelő tábort, amelyet Zsobokon szerveznek meg.
Elérte az I. tanári fokozatot, ill. az „érdemes tanári” cím tulajdonosa. 2010-ben a dr. Wolf Rudolf-díjat nyerte el, amellyel a kimagasló szakmai munkáját jutalmazták. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége fennállásának 20. évfordulója alkalmából 2012 januárjában elismerő oklevéllel és éremmel tüntette ki áldozatos közéleti és oktató-nevelői munkásságáért.
Tőkés Erika tanárnő az erdélyi magyarság anyanyelvi műveltségéért végzett áldozatkész munkájáért, kimagasló mozgalomszervezői és felkészítő tanári tevékenységéért, példás emberségéért veheti át a Kazinczy-díjat.

Varnyú Ilona

középiskolai tanár

Általános és középiskolai tanulmányait a délvidéki Óbecsén végezte, főiskolai és egyetemi diplomáját az Újvidéki Bölcsészeti Karon szerezte. Tanulmányainak folytatása mellett a Jó Pajtás című gyermeklapnak, az Újvidéki Rádiónak és a Képes Ifjúság hetilapnak a munkatársaként is tevékenykedett, s az Újvidéki Televízió magyar nyelvű adásának riportere és bemondója is volt. 1971-től 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig Óbecsén tanított.
Növendékeivel és növendékeiért mérhetetlenül sokat dolgozott, ugyanakkor nagyon eredményesen is. 1978 és 1996 között a délvidéki Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének szervezőbizottsági elnöke volt; hat alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Önképzőkörök Találkozóját; a határon túliak közül elsőként ő vett részt diákjaival a „Mathias Rex” versenyen; vezetésével diákjai elindultak a Kárpát-medencei szintű „Kortársunk Széchenyi” elnevezésű vetélkedőn. Hozzáértő felkészítő munkáját számos kiváló eredmény dicséri. Több növendéke bejutott az országos szintű versmondó versenyek döntőjébe; 1989 óta jelen van az „Édes Anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny sátoraljaújhelyi és a Kazinczy-verseny győri döntőjén, mindkét versenyen elnyerte az eredményes felkészítésért adható legrangosabb bírálóbizottsági elismerési formát, a Széphalom-plakettet és a Z. Szabó László-emlékérmet. Az Implom Józsefről elnevezett helyesírási versenyen többször szerepeltek tanítványai, egy alkalommal diákja első helyet szerzett. Éveken át működtetett Beszélni nehéz! kört, csoportjaikkal rendszeresen tartották a kapcsolatot a rádióműsorral; a szerkesztők által odaítélhető jutalmazási formák mindegyikében részesültek. Egy évtizeden át tanulóival rendszeresen és eredményesen részt vett a Péchy Blankáról elnevezett emléknapon és -versenyen. Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja, éveken át vezette az óbecsei helyi ifjúsági csoportot. Nyugdíjba vonulása óta településük önkormányzatának művelődési-oktatási csoportját vezeti, 200-től nyugdíjazásáig ő szervezte az „édes anyanyelvünk” verseny regionális döntőjét; az utóbbi években példásan segíti utódja munkáját.
A délvidéki magyarság nyelvőrző, nyelvápoló, anyanyelv-megtartó törekvéseiért végzett szerteágazó tevékenységéért, elkötelezett, áldozatkész és eredményes mozgalomszervező, szakkörvezetői pedagógusi és versenyekre felkészítő munkájáért okkal veheti át a Kazinczy-díjat.