Hidasi Lajosné

középiskolai tanár

A tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola magyartanára. Több mint másfél évtizede kapcsolódott be a nyelvművelő mozgalomba, miután elvégezte a „Felkészítő tanárok felkészítése” elnevezésű tanfolyamot. Igen hamar szakkört alapított, a Beszélni nehéz! rádióműsorhoz és a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorához példás rendszerességgel küldték megfejtéseiket. Igen eredményes munkájukkal minden lehetséges jutalmazási formát elnyertek; a Köröknek adható legmagasabb elismerésben a Kazinczy-jutalomban ötször részesültek, megkapták a Péchy Blanka-jutalmat, s 31-szer az ún. kisjutalmat. Növendékeivel rendszeresen részt vett a nyelvművelő mozgalom rendezvényein, versenyein. Gyakori résztvevője a szakkörvezetők öntovábbképző táborának, a tokaji szakmai hetet – több hónapnyi előkészítő munkával – egyedül szervezte meg.
Tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének, ő vezeti a szervezet helyi csoportját. Megszervezte a szövetség közösségeinek országos találkozóját és a végzős szövetségi tagok tanácskozását. Helyi csoportjukat több mint 120-an alkották, a fiatalok Hidasi tanárnő ösztönzésére csatlakoztak a szervezethez. Szakköröseinek rendkívül tartalmas programokat szervez(ett) pl. kirándulásaikon fölkeresték azokat az emlékhelyeket, amelyek a nyelvműveléssel kapcsolatban vannak.
Tanári munkája igényes, pontos; növendékeivel való kapcsolata szeretetteljes, ösztönző; mindennapi tevékenységét is az értékteremtés, értékőrzés szándéka jellemzi. Eredményes felkészítő munkáját igazolja, hogy növendékei eljutottak az országos anyanyelvi versenyek döntőibe.
Eredményes, példás pedagógusi munkája, kiváló mozgalomszervezői és szakkörvezetői tevékenysége alapján Hidasi Lajosné tanárnő joggal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.

Szalóczy Pál

ny. rádióbemondó

Egyetemistaként részt vett a “Ki mit tud?” versenyeken és mint énekes jutott be a döntőbe. Az Egyetemi Spirituálé Quartett tagjaként külföldi turnékon is szerepelt.
A Rádióba énekesként lépett be először, de 1970-ben a diploma megszerzése után már bemondóként lett a Magyar Rádió munkatársa. 42 évvel később , 2012 őszén ugyaninnen ment nyugdíjba , mint a Rádió vezető bemondója.
Nemcsak orgánuma miatt, hanem értő-értető beszéde miatt lett (Körmendy László, Csók Pál nyugdíjba vonulása után) Szalóczy Pál – Bőzsöny Ferenccel és Korbuly Péterrel együtt – “a Magyar Rádió hangja”.
A Rádió hírmondói stílusának alakításában egyik jeles képviselője volt annak, miként lehet a merev, személytelen bemondói hírmondást, közlést, a “hivatalos állami hangot” a természetes közlő beszédhez közelíteni.
A több mint négy évtized alatt a mikronfonműfajok majd mindegyikében lehetett hallani példamutató szövegmondását. Mint bemondó híreket mondott, műsorokat konferált, műsort vezetett. Zenei múltja okán zenei témájú riportokat is készített, hangversenyeket vezetett stúdióban is és külső helyszíneken is. Idővel – megszerzett előadói gyakorlata révén – gyakran közreműködött irodalmi műsorokban, jellegzetes hangja volt a Rádiókabarénak. Több évtizeden át egészen a mai napig felkérték és felkérik különböző műsorokba előadói feladatok végzésére is. Számos, azóta már feledésbe merült produkciónak volt állandó műsorvezetője (Könnyűzenei híradó, népzenei magazin, tánczenei műsorok, ismeretterjesztő adások).
1974-től több “évfolyamon” keresztül műsorvezetője volt az Iskolatelevíziónak, 1990 után a televízió Napraforgó, Pedagógusok fóruma című műsorának is. 1980–1990 között állandó hírolvasója volt a TV híradónak, 1989 és 1995 között pedig a Kispest TV házigazda műsorvezetője volt. Jelenleg a Hatos csatorna TV-ben szerkeszt és vezet műsort Történelmi tükörcserepek címmel.
Ma is gyakran kap felkérést állami rendezvények narrátori feladatainak ellátására. Legutóbb az ’56-os forradalom kormányrendezvényein volt narrátor. Az 1980-as években a MÁV digitális utastájékoztató rendszerének állandó hangja lett, az utóbbi években a BKV kérte fel az új metrószerelvényeken az utastájékoztató szövegek elmondására. Az utóbbi évtizedben már a mikrofonbeszédre oktatta a Rádió kezdő fiatal munkatársait.

Szántó Edit

ny. középiskolai tanár

A kárpátaljai Bátyú magyar tannyelvű iskolájának volt középiskolai tanára, igazgatóhelyettese egészen nyugdíjba vonulásáig. Húsz év óta gondozója azoknak a versenyformáknak, amelyek magyarországi országos (Kárpát-medencei) döntővel fejeződnek be. A kárpátaljai küldöttség vezetőjeként közel két évtized óta részt vesz a győri és sátoraljaújhelyi döntőkön; ugyanakkor felkészítő tanáraként is rendszeresen eljuttat versenyzőket a Kazinczy-verseny és az „Édes anyanyelvünk” verseny záró fordulójába. Növendékei rendre eredményesen szerepelnek. Szántó tanárnő a szervezője a kárpátaljai anyanyelvi versenyeknek, konferenciáknak. A régió legfontosabb kulturális eseményének életre hívója, ő indította el a Bátyúi Költészeti Napok Biennálé elnevezésű programot, s annak továbbra is a lelke, motorja. Magyarországi, Kárpát-medencei rendezvényeken rendszeresen ő képviseli Kárpátalját. Bő évtized óta részt vesz a győri Kazinczy-tábor munkájában. Tagja a kárpátaljai Pedagógus Szövetségnek, aktív közéleti tevékenységet folytat. A magyar nyelvű oktatásért folytatott küzdelem élharcosa, egyik tisztelője szerint a kisebbségi létben élő magyarságnak egyik legelszántabb képviselője.
A kárpátaljai magyarság fennmaradásáért vállalt küzdelméért, az anyanyelvi versenyek megszervezéséért, eredményes felkészítő tanári munkájáért Szántó Edit tanárnő Kazinczy-díjban részesül.