Három évtizedig a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, később az egri Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető tanára, jelenleg a Nyelvstratégiai Intézet tudományos főmunkatársa. A Győr-Moson-Sopron megyei Kisbabotról származik, középiskolai tanulmányait Győrben végezte, s azóta is ezer szállal kötődik a városhoz.
1974-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egyetemen bekapcsolódott a magyar nyelvész diákkör munkájába, s az akkori Eötvös Klubban tartott tudományos találkozókon ismerkedett meg a kor meghatározó nyelvészeivel, nyelvjárásgyűjtő kirándulásokon vett részt, stilisztikával is foglalkozott. Mindezek a hatások érlelték meg benne a nyelvészet iránti elköteleződést, s egyik professzora hívására kezdett dolgozni az MTA Nyelvtudományi Intézetében, ahol 1974 és 2008 között kutatóként tudományos munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott. Egyik szerkesztője a Petőfi-, majd a Jókai-szótárnak, a Nyelvművelő osztály tagjaként ő volt a főszerkesztője a 2007-ben megjelent kétkötetes Értelmező szótárnak. 2005–2006 folyamán egy dunántúli járás földrajzi neveinek feldolgozását végezte el.
Tudományos szakterülete a stilisztika, a szövegtan, a lexikonográfia, a nyelvművelés és a kétnyelvűség, kutatási témái között szerepel – többek között a stíluselmélet, szövegtípus-elmélet, stílusminősítések, a nyelvművelés elvei. Széles körű tudományos kutatásainak eredményét több száz publikációja jelzi.
Tudományos munkája mellett folyamatosan tanított a pesti bölcsészkaron, főiskolákon, tanítóképzőn, tanárképzőn, 1995-től 2000-ig a prágai Károly Egyetemen vendégtanára volt, ahol – többek között – az ott élő magyarok nyelvhasználatát is tanulmányozta. 2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola magyar tanszékének tanszékvezető tanára 2016-ig. Jelenleg a Nyelvstratégiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Tudományos és oktató munkája mellett számtalan szállal kapcsolódik az anyanyelvi mozgalmakhoz. Közel 20 éve vesz részt a középiskolások győri Kazinczy-versenyének bírálóbizottságában, Minden évben egyik elemzője, összefoglalója a versenyek tapasztalatainak. Széles körű tudományos háttérből merítve több évtizede tartja okos és élvezetes novella- és verselemző, szövegtani előadásait nyaranként a fiatalok győri Kazinczy anyanyelvi táborában.
Eőry Vilma tagja a Nyelvtudományi Társaságnak, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, az MTA Szótári Munkabizottságának, az Anyanyelvápolók Szövetségének és az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke mellett működő stíluskutató csoportnak tagja.
Kiemelkedő tudományos munkásságával, magas szintű, áldozatos oktató munkájával, nyelvi ismeretterjesztő tevékenységével és az anyanyelvi mozgalmakban való részvételével ki- és megérdemelte a Kazinczy-díjat.
Dr. Eőry Vilma
nyelvész
Dóra Zoltán
általános iskolai igazgató
Dóra Zoltán nyugalmazott pedagógus és aktív nyelvész, aki 17 évig volt a Váci Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatója.
Pedagógiai pályáját Kiskörén kezdte, itt 18 évig tanított, ezután a váci kereskedelmi szakközépiskola igazgatóhelyettese lett, majd 1983-ban az Árpád úti iskola igazgatója.
Igazgatói munkáját nyitottság és demokratikus vezetés jellemezte. Iskolájában mindig kiemelt szerepe volt az anyanyelvoktatásnak. A kezdetektől házigazdája a városi majd területi Kazinczy-versenyeknek. Az ő szakmai támogatásával indult az első Beszélni nehéz szakkör 1996-ban. A szakkörök száma azóta gyarapodott, működésük folyamatos. Dóra igazgató úr a mai napig aktívan részt vesz volt iskolájának és Vác városának pedagógiai munkájában. Bárhova hívják, szívesen megy zsűrizni versmondó vagy szép magyar beszéd versenyekre, lektorál helyi kiadványokat.
Több éve működik Vácott az ő kezdeményezésére és az ő vezetésével A Magyar Nyelv Barátainak Egyesülete elnevezésű civil szervezet. Ennek keretében évről évre szónokversenyt szervez a középiskolásoknak, megrendezi a városi magyar nyelv napját, támogatja az iskolák anyanyelvi programjait. A Magyar Nyelv Barátainak Egyesülete 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egész éves rendezvénysorozatot szervezett a város általános és középiskolásainak. Ennek keretében vetélkedőkre, Kazinczy-emléktúrára, neves nyelvészek által megtartott előadás-sorozatra, diákszótár-író és plakátkészítő pályázatok kiírására került sor.
Az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnökségi tagja. Pedagógiai munkájáért és közéleti tevékenységéért számos elismerésben részesült: Arany Katedra Díj, Pro Urbe Díj, a nyelvészeti munkásságáért kapott Lőrincze-díj.
Aktív nyelvész, a mai napig folyamatosan publikál a Magyartanítás, az Édes Anyanyelvünk című folyóiratokban, a Váci Polgár, a Hargita Népe című lapokban, hallhatjuk nevét a Tetten ért szavak című nyelvművelő rádióműsorban. Az elmúlt évek során hét könyvet adott ki, amelyekben a nyelvműveléssel kapcsolatos írásait gyűjtötte egybe.
Dóra Zoltán igazgató úr kiváló pedagógusi, nyelvészi, mozgalomszervező és nyelvművelő munkásságáért joggal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.
Szabó Mária
középiskolai tanár
A szegedi Karolina Általános Iskola és Gimnázium magyartanára; mesterpedagógus, szaktanácsadó, munkaközösség-vezető.
Közel húsz évvel ezelőtt csatlakozott az országos anyanyelvi mozgalmakhoz. Beszédművelő körével rendszeres levelező kapcsolatot alakított ki a Magyar Rádió Beszélni nehéz! című adássorozatával, majd 2007 óta a Magyar Katolikus Rádió Szóról-szóval elnevezésű műsorfolyamával. Eredményes munkálkodásuk elismeréseként többször is kiérdemelték a Kazinczy-jutalmat és az egyszer elnyerhető Péchy Blanka-jutalmat.
Növendékeivel rendszeresen részt vesz a beszédművelő mozgalom helyi és országos rendezvényein; a szegedi szakkörök találkozóin, a városi Kazinczy-gálán, A magyar nyelv napjának tiszteletére szervezett anyanyelvi vetélkedőn, a Beszélni nehéz! körök Kárpát-medencei Anyanyelvi Napján.
Szabó tanárnő 2000 óta vesz részt a beszédművelő körök vezetőinek országos öntovábbképző táborában, a 2011. évi emlékezetesen szép, színvonalas szakmai hétnek egyik szervezője, házigazdája volt. Tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének, az egyik helyi csoport megszervezője, vezetője. Némethné dr. Balázs Katalin tanárnővel együttműködve előkészítette, megrendezte a szervezet nyelvművelő csoportjainak Kárpát-medencei találkozóját.
A Kazinczy-verseny Csongrád megyei döntője bírálóbizottságának tagja, tanulóit eredményesen készítette föl a „Nyelvünkben élünk” és a helyesírási versenyekre és a szépkiejtési versenyre. Szaktanári munkája igényes, pedagógusi hivatásának alázatos robotosa és művésze egy személyben. Zenei anyanyelvünk megszállott híve. A szegedi dóm énekkarának tagja, ünnepi alkalmak szólóénekese; rendszeresen konferál komolyzenei koncerteken.
Kiváló szaktanári és szakkörvezetői munkássága remek mozgalomszervező tevékenysége, az anyanyelvért, annak ápolásáért végzett tengernyi munkája elismeréseként Szabó Mária tanárnő joggal veheti át a Kazinczy-díjat.