Bálint Márta színművész Marosvásárhelyen született 1946-ban. Itt végezte a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát, ahol 1968-ban színészi diplomát szerzett. Három évig a szatmári társulat tagja volt, majd szülővárosába visszatérve a Nemzeti Színház szerződtette. Itt érett vérbeli színésszé olyan rendezők mellett, mint Harag György, Hunyadi András és Tompa Miklós. Több mint ötven főszerepet játszott, például Regant Shakespeare Lear királyában, Magdót Tamási Áron Énekes madarában, Ilust Örkény István Macskajátékában. A drámai szerepek mellett fellépett musicalekben, és játszott filmszerepeket is.

1988-ban családjával Magyarországra költözött. Nehéz évek jöttek, mert az anyaországban nem kapott a marosvásárhelyiekhez hasonló nagy feladatot.

Két évig tagja volt a Nemzeti Színháznak, s mikor a Bécsben élő magyarok meghívták egy önálló előadás-sorozatra, ez döntően befolyásolta további művészi életét: megteremtette egyszemélyes színházát. Járva az országot és a magyarlakta külföldi városokat, örök kulturális értékeinket felmutató előadásokat hallhatott tőle a közönség. Legsikeresebb előadásai: Egyedül – Székely János 677 sora, Jókai Anna regényének, a Szegény Sudár Annának színpadi feldolgozása és Marina Vlady színésznő Szerelmem, Viszockij önéletrajzi regényének színpadra állítása Megszakított repülés címmel.

A Magyar Történelmi Szalon Országos Szövetsége számos rendezvényén lépett fel, ahol versmondó tehetségét is megcsillogtatta, s elvállalt egy igen ritkán hallható és nehéz színészi feladatot jelentő mű előadását, Liszt Ferenc melodrámáját, amelyet Jókai Mór „A holt költő szerelme” című versére írt.

Bálint Márta színészi pályája két teljesen eltérő szakaszra osztható: Erdélyben, a Ceausescu-diktatúra idején a kultúra fegyverével, megtartó erejével segítette az erdélyi magyarság megmaradását, anyaországi önálló előadóestjeivel maradandó értéket teremtve mutatja be irodalmunk gyöngyszemeit.

2012-ben Magyar Örökség-díjat, 2017-ben Kossuth-díjat kapott.

Bálint Márta, a monodráma és a versmondás nagyasszonya, anyanyelvünk mesteri fokú tolmácsolójaként, a magyar kulturális örökség elhivatott őrzőjeként okkal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.

Endrei Judit a Magyar Televízió egykori bemondója, szerkesztő-műsorvezetője, a nagy tévés generáció egyik legismertebb arca. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elvégzése után 1977-ben egy évig a MÚOSZ újságíró iskolában tanult, majd elvégezte az ELTE-BTK magyar–orosz szakát. 1976-tól 22 éven át tévébemondóként a nézők egyik kedvence volt. Emellett olyan ikonikus műsorokban is közreműködött, mint a Homokóra, az Ablak, a TvHíradó, a Hétvége, a Kincsestár, a Tízórai vagy a Napközi.

1998 óta szabadúszóként könyveket ír, programokat szervez, közönségtalálkozókra jár, szervezője és motorja Szentendre kulturális életének. Vezette a Satelit Televízió Vasárnap Endrei Judittal című műsorát, megalapította az Endrei Könyvek Kiadót, illetve a Perla Stúdiót.

Két felnőtt gyermek édesanyjaként aktív, változatos életet él. Fontos számára a rendszeres testmozgás, törekszik mind a testi, mind a lelki harmóniára. Imád utazni, világot látni, idegen tájakat és kultúrákat megismerni. Nyitott, érdeklődő személyiségének köszönhetően szívesen tanul új dolgokat.

Az általa terjesztett, népszerű tartalmakkal, írásaival, megjelent könyveivel, országjáró előadásaival a kultúrát viszi közel az emberekhez. Az őt hallgatók sokasága visszaigazolta és máig visszaigazolja, hogy csak kulturált beszéddel érdemes és szabad szólni az emberekhez, mintát mutatva anyanyelvünk szépségéről, a világon egyedülálló változatosságáról. Szakmai igényessége a legjobbak közé emeli, akik törődéssel, odafigyeléssel, igényesen használják a nyelvet.

Az évtizedek óta anyanyelvünk szolgálatában végzett példamutató munkájáért Endrei Judit méltán veheti át a Kazinczy-díjat.

A budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium igazgatója, előzőleg a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának vezetője, magyar nyelv és irodalom valamint dráma szakos középiskolai tanár, mesterpedagógus. Növendékei rendszeresen bejutnak az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny Kárpát-medencei döntőjébe és a Szép Magyar Beszéd országos fordulójába, ahol tanítványai rendre kitűnően szerepelnek, s elnyerik a Sátoraljaújhely-emlékplakettet, illetve a Kazinczy-érmet. Ő maga is mindkét versenyen elnyerte a legeredményesebb felkészítő tanároknak adható elismerési formákat, díjakat.

Hozzáértésére sokan felfigyeltek, okkal kérik fel, hogy vegyen részt az említett versenyformák bírálóbizottságainak munkájában. Az anyanyelvi versenymozgalmakban való eredményes munkálkodása mellett drámapedagógiai képzéseket szervez pedagógusoknak, utazásairól blogot készít, irodalmi művekről recenziókat ír, a kultúra a lételeme, a kiállítások, színházi eseményekről írt beszámolóit közzéteszi. Kiváló pedagógus, a rá bízott növendékek életútját követi, támogatja. Eredményes munkája elismeréseképpen kiérdemelte a „BONIS BONA – A Nemzet Tehetségeiért” díjat; a diákszínjátszásért végzett munkájáért Solténszky Tibor-díjat kapott; intézményvezetői tevékenységéért „Dél-Buda Kiváló Igazgatója” elismerésben részesült.

Az anyanyelvi versenymozgalmakban elért kimagasló eredményeiért, kiváló felkészítő tanári és pedagógusi munkájáért, a drámapedagógia területén tapasztalt példás buzgalmáért Szurmik Zoltán igazgató úr okkal érdemelte ki a Kazinczy-díjat.