Albert Júlia

színművész

Színművész, 1973 és 2013 között a Kolozsvári Állami Magyar színház tagja, 1993 és 2019 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia-újságíró szakos hallgatóinak beszédtechnikai tanára, 2000-től 2019-ig a kommunikáció szakra járók oktatója, 1997-től 2018-ig az egyetem Színház és Televízió Kara növendékeinek felkészítője.

Előadóművészi pályafutása során közel negyvenféle önálló est műsorának összeállítója és előadója. Az erdélyi irodalom népszerűsítésének megszállottja; több Reményik-műsorral járta az országot és a világot; emellett Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Márai Sándor, Wass Albert, Ady Endre műveinek értő tolmácsolója, de méltán népszerűek nagyszerű tematikus versösszeállításai is: a szülőföldről, az anyaságról, a szerelemről, adventről, a karácsonyról. A nemzeti múlt iránti érzékenyégét jelzik 1848-ról és 1956-ról készített összeállításai.

Anyanyelvünknek elkötelezettje, szerelmese, az erdélyi nyelvművelő mozgalmak hűségese. Az Aranka Györgyről – Erdély Kazinczyjáról – elnevezett országos nyelv- és beszédművelő versenyen 26 év óta a versmondó verseny bírálóbizottságának elnöke, a Georgius Aranka Társaság zsoboki ifjúsági anyanyelvi táborának rendszeres előadója. Humorral átszőtt előadásai, versenyértékelései során hasznos tanácsaival, gyakorlatias meglátásaival segíti a fiatalokat. A tanártovábbképzések szervezői okkal hívják meg a tanfolyamokra, táborokba, érzelem és értelem, elmélet és gyakorlat kiválóan ötvöződik foglalkozásaiban. Pályafutását, egész tartalmas életét a szolgálat, az évezredes emberi és nemzeti értékek megőrzése és átadása jellemzi.

Színművészi, előadóművészi, pedagógusi munkásságáért, a magyar nyelv műveléséért, ápolásáért végzett rendíthetetlen, kitartó munkájáért Albert Júlia joggal veheti át a Péchy Blanka-díjat.

Tombor László

gimnáziumi igazgató

Magyar-történelem szakos tanár, 2005 óta a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium és Általános Iskola igazgatója, korábban a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatóhelyettese. A nyelvművelés ügyének mindkét minőségében elkötelezett támogatója volt és maradt.

A Kazinczy-díj Alapítvány – Péchy Blanka emlékére – megalapítása óta – a Baár–Madasban működik, ma is az iskola a központja, a kuratóriumi ülések többségének színhelye. Tombor igazgató úrnak múlhatatlan érdeme, hogy hozzájárulásával és támogatásával intézménye egy sereg anyanyelvi rendezvény számára biztosít otthont és fészekmeleget. Az Anyanyelvápolók Szövetsége helyi csoportjainak tanévnyitó tanácskozása, a Kárpát-medencei ifjúsági anyanyelvi parlament, az általános iskolás korú beszédművelő körösök Anyanyelvi Napja, a szakképző iskolások Kazinczy-versenyének fővárosi döntője, az általános iskolások Szép Magyar Beszéd versenyének II. kerületi döntője, az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozatának vezetőségi ülései évek-évtizedek óta a Baár–Madasban tartatnak. De a közelmúltban az iskola volt a házigazdája a középiskolások Péchy Blanka-emléknapjának, korábban a Beszélni nehéz! mozgalom országos-Kárpát-medencei találkozójának, azelőtt a szakkörvezetők öntovábbképző táborának is.

A Baár–Madas visszatérően házigazdája az Áprily Lajosról – az iskola volt igazgatójáról – elnevezett országos versmondó versenynek. A nyelvművelő mozgalmak szervezői, fenntartói hálásak Tombor László igazgató úrnak, hogy személyes támogatásával, ügyszeretetével, intézménye jelentős anyagi áldozathozatalával, a rendezvények feltételeinek biztosításával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az anyanyelvi mozgalmak fennmaradjanak és működhessenek.

A felsoroltakért és számos egyéb nagyszerű érdeméért Tombor László okkal veheti át a Péchy Blanka-díjat.